Hogyan szerezhetek pontokat?

	Cicóka 1993.02-2009.11 'Csodás valóság voltál, s most utolérhetetlen álom lettél.' Édes Drága Cicókám! Mély fájdalommal búcsúzunk Tőled! Egyikünk sem gondolta volna, hogy ilyen közel a vég. Te boldogan élted mindennapjaidat. Alig vártad, hogy eljöjjön a reggel, amikor is vidám nyávogással és dörzsölődéssel köszöntöttél minket. Finom reggeli után felkupurodtál az ülőgarnitúrára, és kis tested melegét és lüktetését átadtad nekünk. Napközben nagyokat aludtál. Nagyon vártad, hogy hazajöjjünk, mindig elénk jöttél, dorombolásoddal és nyávogással tudattad, hogy nagyon éhes vagy már. Mindig az volt az első dolgunk, hogy Téged és Pamacskát kiszolgáljunk. A hétvégék Neked is örömet okoztak, hiszen ilyenkor sokkal többet lehettünk együtt. Esténként mindig mellettünk aludtál el. Drága Kiscicám! Sohasem fogjuk elfelejteni, amikor kölyökként hozzánk kerültél. A sok cica közül Téged választottunk, és biztosak vagyunk benne, hogy nagyon jól döntöttünk. Egy nagyon szeretnivaló és hűséges családtaggal lettünk gazdagabbak. Igyekeztünk mindent megadni Neked. Szépen felcseperedtél, gyönyörű cica lett belőled. De aztán sajnos megtaláltak a betegségek, melyek főleg a Te kis életedet, de a miénket is megkeserítették. De közösen túltettük magunkat a nehézségeken. Mi titkon azt reméltünk, hogy mindig együtt maradunk, de sajnos az élet törvénye erősebb volt a mi vágyainknál. Most is megtettünk mindent érted, de a természet erői győztek. Bocsáss meg nekünk újra, hogy elvették a kis életedet, de tudjuk, reméljük és hisszük, hogy ebben a helyzetben a legjobbat tettük veled! A szívünk összeszorult, amikor láttuk, hogy szenvedsz, és a könnyeinkkel küszködve próbáltunk segíteni neked. Más lettél! Nagyon más! Mintha nem is a mi cicánk lennél: nem fogadtad el az ételt, nem fogadtad el a segítő kezet, nem fogadtad a közeledésünket. Elbújtál... Láttuk rajtad, hogy te is feladtad már. Drága Cicókám! Azt a szeretetet, amit Te adtál nekünk, semmi és senki sem pótolhatja! Soha soha soha nem felejtünk el Téged, amíg a szívünk dobog, Te mindig itt leszel velünk. Hamvaidat hazahoztuk, mindig itt leszel a közelünkben. Emlékedet megőrizzük, és bizton állíthatjuk, hogy soha semmilyen állat nem tudja elfoglalni a helyedet a szívünkben. 2009. november 27-én 19 óra 15 perckor dobbant utoljára a pici szíved. Te már a szivárványhídon túl, az örök élet birodalmába kerültél. Legyen ott nyugalmad. Búcsúzunk Tőled. Szerető családod: Moncsi, Feri, Erzsi mama és hű társad: Pamacska. Nyugodj békében kicsi Cicóka! ♥ 112 Gyertya ég érte