Egy nyári reggelen
betegség árnya vetődött
a harmóniánkra.
Küzdött ki-ki derekasan,
a maga módján, bátran.
Szegény kis Drága!
De a kor, sajnos sokkal erősebb volt,
nálunk, nála.
Egy bús reggelen,
Elment hát NEGRO,
itt hagyott!
De a felhőkből meg utoljára
visszavakkantott:
Ne aggódj Gazdi,
Én már jól vagyok!
sosem feledlek aranyos kiskutyám... Nem ég érte gyertya
(Írj e-mailt ismerőseidnek, barátaidnak, hogy ők is gyújtsanak egy gyertyát...)
