Hogyan szerezhetek pontokat?

	Jerry 1990-2005 1990 november 10. Alig két hetesen kerültem az új gazdáimhoz. Először 'anyu' nem fogadott kitörő örömmel. Aztán végre este adott egy kis tálban tejet. Akkor vált igazán az új 'anyukámmá'. Akkor még öten voltunk a családban velem együtt. Anyu, Apu, Ildi, Zoli és én. Az idő nagyon gyorsan szaladt, és én is az idővel. Repültek a hónapok és én szép, büszke tacskólánnyá cseperedtem. Kicsit önfejű voltam, talán egy kicsit makacs is, de azért a gazdáim szavára mindig hallgattam. Nem szerettem, ha veszekedtek, vagy játékból verekedtek egymással. Ezt mindig 'szóvá' is tettem. Nagyon sokat sétáltam, jártam nagyon sok helyen, megismertem sok embert és kutyát. A macskákat is mindig megkergettem, de nem bántottam őket. Nagyon sok mindent tudnék írni, hisz majd' 15 évem alatt nagyon sok minden történt velem, és velünk. A gazdáim elvittek sok helyre magukkal, és én mindig kész voltam menni bárhová. Ahogy múlt az idő jöttek a gondok. Először a hátammal volt baj, aztán a fejemmel. Most nemrég a fogammal, és végül volt egy kis női bajom is. A gazdi ezen is szeretett volna segíteni. Elmentünk a doktor úrhoz, ahol azt mondta a doktor úr, hogy holnap meg kell műteni. Aztán gazdi levett az asztalról és a doktor úr gondjaira bízott. Egy kedves úriemberrel elindultam, hogy aznap éjszakára megfigyelésre bent legyek. Elindultunk a helyem felé ... az ajtóból még búcsúzóul visszafordultam és elbúcsúztam a gazditól, mert volt egy fura érzésem. A másnapi műtét alatt volt egy furcsa érzésem, mintha látnám magam fentről. Láttam, ahogyan a doktor úr kétségbe esetten próbál mindent megtenni, de akkor én már elindultam. Nem tudtam ellenállni a csábításnak. Fény, zöld fű mindenütt, lágy szellő, szikrázó napfény és mindenfelé régen nem látott ismerősök. Igen megérkeztem. Most már semmi baj sem érhet, hiszen ........ Üdvözlettel: Az örök vadászmezők Jerry-je. Köszönöm nektek: Anyu, Apu, Zoli, Ildi és mindenkinek, aki ismert és szeretett Nem ég érte gyertya